Imádkozzunk Isten szudáni népéért, akiket már több mint egy éve, az embertelen polgárháború kitörése óta folyamatos erőszak fenyeget: állandósultak a harcok, és sokukat elűztek otthonukból.
A segélyszervezetek tömeges éhínségről számolnak be. Emberek milliói kényszerültek lakóhelyük elhagyására. A keresztények pedig úgy gondolják, hogy róluk teljesen megfeledkeztek. „Az egész világon Szudánból vándorolnak el a legtöbben – eddig közel 9 millió ember menekült el –, és itt a legsúlyosabb az élelmiszerválság. Más válsághelyzetekhez képest azonban nem követi akkora figyelem, és kevesebbet tesznek a válság ellen, mint kellene” – mondja Illia Djadi, az Open Doors vezető elemzője, aki a fekete-afrikai vallás- és lelkiismereti szabadság szakértője.
Amikor Djadi 2024 májusában ellátogatott a térségbe, találkozott egyházi vezetőkkel, akik azt mondták, „őket elfelejtették". „A helyzet napról napra romlik, és a világ nem tesz semmit” – mondja Djadi. „Egyre elhagyatottabbnak érzik magukat."
A polgárháború 2023 áprilisában kezdődött két katonai csoport között, az egyik a „hivatalos" nemzeti hadsereg, a másik pedig egy félkatonai csoport, amely elviekben a hadsereg szövetségese lenne. Hatalmi harc alakult ki köztük, ami olyan erőszakot szított, hogy elborzadt a világ. Még a népirtás veszélye is fennáll, felidézve a Dárfúrban történt szörnyű erőszakot a 2000-es évek közepéről.
A keresztények további megpróbáltatásai
A keresztények helyzete különösen aggasztó Szudánban. Egy többségi muszlim országban élni, amely az Open Doors 2024-es listáján a 8. helyen szerepel, már önmagában is elég nehéz, de az utóbbi hónapok eseményei még nagyobb fenyegetést jelentenek. „Nincs biztonság, nincs védelem" – mondja Djadi.
Eddig több mint 150 templomot rongáltak meg vagy romboltak le, egy részüket céltudatosan, a többit pedig az állandó erőszak eredményeképpen. Az otthonukból elűzött keresztényeknek gyakran több ízben is menekülniük kell, emiatt elveszítik kapcsolatukat a kis keresztény közösség többi tagjával. A legtöbbjük nem hagyja el az országot. Ezeknek az úgynevezett belső menekülteknek – hivatalosan szólva „a saját hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek (angolul „internally displaced people”, röviden „IDP”) – továbbra is „hatalmas kockázattal kell szembenézniük” – mondja Rachel Morley, az Open Doors munkatársa. „Míg azok, akik átlépték Szudán határát, és elmenekültek a közvetlen veszély elől, bizonyos mértékig [nemzetközi] védelmet élveznek, az országon belül maradók („IDP”-k) ebben nem részesülnek" – mondja. „Ők kiszolgáltatottabbak, és a korábbihoz hasonló környezetben maradva továbbra is nagyobb veszélyben vannak."
A keresztényeket hitük még kiszolgáltatottabbá teszi. Ahol menedéket találnak, ott is előfordulhat, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket a szomszédok részéről, vagy akár kimaradnak a segélycsomagok szétosztásából.
Ennek eredményeként a szudáni egyház nagy része menekülésre kényszerül, és nem tud gondoskodni az övéiről. Vezetőik attól is tartanak, hogy az iszlám szélsőségesek a bizonytalanságot kihasználva visszatérnek a hatalomba, és visszaállítják a saría törvényt.
Szudán 2019-ig Omar al-Basir totalitárius uralma alatt állt. 30 évig tartó uralma során hatalmas mértékben előretört az iszlám radikalizmus. Amikor al-Basirt 2019-ben megbuktatták, többet is eltöröltek azokból a törvényekből, amelyek főként a keresztények ellen irányultak. De a legtöbb szudáni hívő emlékszik még arra, mivel járt Jézust követni al-Basir elnyomó rendszerének idején.
Egy friss beszámoló szerint az egész világon Fekete-Afrikában kellett a legtöbbeknek elhagyniuk otthonukat és közösségüket erőszak és különböző konfliktusok miatt. Míg Szudán és a Kongói Demokratikus Köztársaság együttesen közel 16 millió belső menekültet (IDP-t) tart számon, ez mindinkább jellemző olyan országokban is, mint Burkina Faso vagy Niger. Nem szabad megfeledkeznünk szudáni testvéreinkről, akik az erőszak fogságába kerültek, és ezen felül a hitük miatt is szenvednek.
Többet Szudánról:
https://www.opendoorsmagyarorszag.org/hu-HU/uldoztetes/orszagok/szudan/
Mint mindig, a legfontosabb, amit tehetünk, hogy imádkozunk.
- Kérjük Istent, hogy teremtsen békét Szudánban, és hogy a szemben álló felek hagyjanak fel az erőszakkal és az emberi jogok megsértésével.
- Imádkozzunk, hogy Isten óvja meg népét, és vértezze fel őket, hogy só és világosság legyenek a háború sújtotta közösségükben.
- Imádkozzunk azokért a keresztényekért, akik az országon belül maradtak és hátrányos megkülönböztetéstől szenvednek, hogy Isten védelmezze őket, és részesüljenek a sürgősségi segélyszállítmányokból.
- Kérjük Istent, hogy erősítse meg az egyházi vezetőket, akiknek szolgálniuk kell a keresztények felé a sok szenvedés ellenére. A helyzet Szudánban reménytelennek látszik, de keresztényekként tudjuk, hogy Isten mindig munkálkodik.
- Adjunk hálát Istennek a szudáni és más fekete-afrikai hívők rendíthetetlen hitéért, akik Istennel járnak a kockázatok dacára.
Képaláírás: szétbombázott gyülekezeti ház Szudánban (2023-ban)
